na szóval DCFSen vagyok.
Az egyik meghívott előadó a Mikhail Volkov, aki beszélt erről a work-in-progress papírjukról, ami nekem tetszik. Megpróbálom összefoglalni a nekem érdekes kérdést.
Az alapfelállás, hogy van egy determinisztikus automatánk, mondjuk (Q,Σ,δ) (most nem akarunk vele nyelvet felismerni, ezért nem rakok bele kezdő- meg végállapotot). Ahogy szoktuk, a δ átmenetfüggvényt nem írjuk ki, hanem δ(q,a) helyett csak q⋅a-t írok; ha w egy szó, akkor q⋅w jelöli azt az állapotot, ahova a w szó elviszi a q állapotot; és ha P⊆Q egy állapothalmaz, akkor P⋅w jelöli a {p⋅w:p∈P} halmazt, ahova a P-beli állapotokat elviszi a w szó.
Egy P⊆Q állapothalmaz elérhető, ha van olyan w szó, amire Q⋅w=P. Nyilván mivel minden állapot kerül valahova w hatására, csak nemüres állapothalmazok elérhetőek, és Q⋅ε=Q (megint ε az üres szó, bocs λ-fanok), tehát Q elérhető, ∅ pedig nem.
Egy automatát pedig "completely reachable", legyen mondjuk CR-automatának nevezünk, ha minden nemüres állapothalmaza elérhető. Például, ez:
ami amúgy a négyállapotú Cerny-automata, erről is majd talán írok pár szót, ez pl. CR-automata. Aki ellenőrizni szeretné, lerajzoltam a hatványhalmaz-automatájának egy részletét, amiből látszik, hogy minden nemüres állapothalmaza elérhető, pl. az {1,3} halmazba a baaba szó viszi el Q-t:
Kérdés: eldönthető-e polinomidőben, hogy egy input automata CR-automata-e?
Amit ezzel kapcsolatban tudni lehet:
- ha az input egy (Q,Σ,δ) automata és egy P⊆Q állapothalmaz, akkor PSPACE-teljes azt eldönteni, hogy P elérhető-e.
- ha a fenti P egyelemű, akkor P-ben van.
- ha a fenti P kételemű, akkor már kételemű ábécére is coNP-nehéz.
- ha végigiterálunk az állapothalmazokon és mindegyiket megpróbáljuk elérni nemdeterminisztikusan, újrafelhasználva a tárat, akkor ugye PSPACE=NPSPACE (thx Savitch-tétel) miatt látszik, hogy a kérdés PSPACE-beli.
Namost attól, hogy egy-egy input P⊆Q-ra az elérhetőség PSPACE-teljes, attól még lehet, hogy az a kérdés, hogy mindegyik elérhető-e, P-ben van. (pl. gráfokra ha az input egy n-csúcsú G gráf és egy 1≤k≤n szám, és azt kérdezzük, van-e G darab páronként szomszédos csúcs, az úgy NP-teljes, de ha azt kérdezzük, hogy minden ilyen k-ra van-e, az P-ben van, mert csak a teljes n-csúcsú gráfokra igaz.)
Van még több másik, érdekesnek tűnő kérdés is a papírban, akit érdekel a téma, nézzen rá :)
No comments:
Post a Comment