Thursday, July 7, 2016

Completely Reachable Automata

na szóval DCFSen vagyok.
Az egyik meghívott előadó a Mikhail Volkov, aki beszélt erről a work-in-progress papírjukról, ami nekem tetszik. Megpróbálom összefoglalni a nekem érdekes kérdést.
Az alapfelállás, hogy van egy determinisztikus automatánk, mondjuk (Q,Σ,δ) (most nem akarunk vele nyelvet felismerni, ezért nem rakok bele kezdő- meg végállapotot). Ahogy szoktuk, a δ átmenetfüggvényt nem írjuk ki, hanem δ(q,a) helyett csak qa-t írok; ha w egy szó, akkor qw jelöli azt az állapotot, ahova a w szó elviszi a q állapotot; és ha PQ egy állapothalmaz, akkor Pw jelöli a {pw:pP} halmazt, ahova a P-beli állapotokat elviszi a w szó.
Egy PQ állapothalmaz elérhető, ha van olyan w szó, amire Qw=P. Nyilván mivel minden állapot kerül valahova w hatására, csak nemüres állapothalmazok elérhetőek, és Qε=Q (megint ε az üres szó, bocs λ-fanok), tehát Q elérhető, pedig nem.

Egy automatát pedig "completely reachable", legyen mondjuk CR-automatának nevezünk, ha minden nemüres állapothalmaza elérhető. Például, ez:
ami amúgy a négyállapotú Cerny-automata, erről is majd talán írok pár szót, ez pl. CR-automata. Aki ellenőrizni szeretné, lerajzoltam a hatványhalmaz-automatájának egy részletét, amiből látszik, hogy minden nemüres állapothalmaza elérhető, pl. az {1,3} halmazba a baaba szó viszi el Q-t:

Kérdés: eldönthető-e polinomidőben, hogy egy input automata CR-automata-e?

Amit ezzel kapcsolatban tudni lehet:
  1. ha az input egy (Q,Σ,δ) automata és egy PQ állapothalmaz, akkor PSPACE-teljes azt eldönteni, hogy P elérhető-e.
  2. ha a fenti P egyelemű, akkor P-ben van.
  3. ha a fenti P kételemű, akkor már kételemű ábécére is coNP-nehéz.
  4. ha végigiterálunk az állapothalmazokon és mindegyiket megpróbáljuk elérni nemdeterminisztikusan, újrafelhasználva a tárat, akkor ugye PSPACE=NPSPACE (thx Savitch-tétel) miatt látszik, hogy a kérdés PSPACE-beli.
Namost attól, hogy egy-egy input PQ-ra az elérhetőség PSPACE-teljes, attól még lehet, hogy az a kérdés, hogy mindegyik elérhető-e, P-ben van. (pl. gráfokra ha az input egy n-csúcsú G gráf és egy 1kn szám, és azt kérdezzük, van-e G darab páronként szomszédos csúcs, az úgy NP-teljes, de ha azt kérdezzük, hogy minden ilyen k-ra van-e, az P-ben van, mert csak a teljes n-csúcsú gráfokra igaz.)

Van még több másik, érdekesnek tűnő kérdés is a papírban, akit érdekel a téma, nézzen rá :)

No comments:

Post a Comment