Addig tehát megvagyunk, hogy hiába tűnnek faék egyszerűnek a természetes számok a szorzással meg az összeadással, már erre a struktúrára sincs algoritmus, ami ki tudna benne értékelni egy input formulát.
Olyan algoritmus viszont lesz, ami arra alkalmas, hogy egy input elsőrendű Σ formulahalmazra és egy elsőrendű F formulára igaz, hogy Σ⊨F, akkor erre véges idő alatt rá is jöjjön.
Persze ezek a jelek itt is ugyanazt jelentik, mint ítéletkalkulusban:
|
Mivel itt megint a ⊨ által meghatározott Galois-kapcsolatról beszélünk, így az abból kijövő dolgok, amiket néztünk ítéletkalkulusban, itt is megmaradnak, majd amikor szükség lesz rájuk, listázom őket.
Tehát, ha az ember a számokról akar bizonyítani egy formulát, azaz a természetes számok szokásos N=(N0,I) struktúrájában akarja megmutatni egy F mondatra, hogy N⊨F, akkor erre egy módszer az, hogy felírunk egy csomó formulát egy Σ halmazba, melyekről tudjuk, hogy igazak a természetes számokra, és eztán az F formulánkra megpróbáljuk bebizonyítani, hogy Σ⊨F. A logikai következmény fogalma miatt ha ez sikerül, akkor mivel N⊨Σ, ezért ekkor N⊨F is igaz lesz és a formula tényleg igaz ebben a struktúrában.
(Ilyen bizonyítást majd a Floyd-Hoare kalkulusban fogunk látni, ott visszatérünk erre még.)
A természetes számokra nagyon gyakran használt ilyen Σ formulahalmaz a Peano-féle axiómarendszer. Ebben a struktúrában használjuk a +/2, ×/2 és ′/1 függvényjeleket, előbbieket infix, utóbbit posztfix szoktuk írni, interpretációjuk rendre az összeadás, szorzás és növelés eggyel, a 0/0 konstansjelet, aki a 0 számot jelöli és a ≤/2 predikátumjelet (az =/2 mellett), ami pedig a szokásos kisebb-egyenlő relációt. Az axiómák:
(F(0)∧(∀x(F(x)→F(x′))))→∀xF(x)
|
Meg akarjuk mondjuk mutatni, hogy
∀x∀y∀z(z×(y+x)=z×y+z×x).
Ez a teljes disztributivitás, az ilyesmiről szóló Peano axióma az csak x=1-re mondja, hogy teljesül.
Ha levágjuk a formula elejéről az első kvantort:
F=∀y∀z(z×(y+x)=z×y+z×x)
pont egy olyan formulát kapunk, amiben egy szabad változó szerepel, ez történetesen most épp x, de lehetne más is. Ha ezzel az F=F(x)-szel az indukciós axióma sémát akarjuk powerelni, akkor először is meg kell néznünk, hogy F(0) következik-e e a Peano axiómákból:
F(0)=∀y∀z(z×(y+0)=z×y+z×0)
ez kéne következzen belőlük. Ugyan még nem ismerünk következtetési szabályt, de a következők elég validnak tűnnek:∀x(x+0=x)⊨∀y(y+0=y)∀x(x×0=0)⊨∀z(z×0=0)∀y(y+0=y)⊨∀y∀z(z×(y+0)=z×y)∀x(x+0=x)⊨∀y∀z(z×y=z×y+0){∀y∀z(z×(y+0)=z×y), ∀y∀z(z×y=z×y+0)}⊨∀y∀z(z×(y+0)=z×y+0)∀z(z×0=0)⊨∀y∀z(z×y+0=z×y+z×0){∀y∀z(z×(y+0)=z×y+0),∀y∀z(z×y+0=z×y+z×0)}⊨∀y∀z(z×(y+0)=z×y+z×0) ami épp F(0). Tehát ez seems kijön a Peano axiómákból. Vajon az indukciós axióma séma középső része, ∀x(F(x)→F(x′)) is következik belőlük? Írjuk ki:
∀x(∀y∀z(z×(y+x)=z×y+z×x)→∀y∀z(z×(y+x′)=z×y+z×x′))
hm. Ezt már az olvashatóság kedvéért informálisabban írom, hogy hogy megy:
∀x∀y∀z(z×(y+x)=z×y+z×x)
formula is. weeee. |
Érdemes észrevenni, hogy a levezetés közben semmilyen plusz tudást nem vetettünk be a számokról, kizárólag az axiómákat használtuk és (valamiféle) logikai követktetéseket, amik a formulák szintaktikus átirkálásával készültek, azok jelentésének ismerete nélkül!
Ez pedig azért lesz jó, mert így van rá esély, hogy algoritmizálható.
Mindenesetre, levezettük, hogy a természetes számok struktúrájában az x×(y+z)=(x×y)+(x×z) azonosság teljesül, hiszen következménye a Peano axiómáknak.
Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha nem sikerül levezetnünk, hát, ilyenkor vagy az van, hogy nem is igaz a mondat a természetes számokra és meg lehet próbálni levezetni az ellentétét; ha ez se jön össze, akkor vagy csak nem vártunk eleget, hogy kijöjjön a következtetés, vagy fel kell venni még axiómát, ami garantáltan igaz a természetes számokra, hátha azzal együtt már ki tudja hozni a következtető rendszer...
Ez pedig azért lesz jó, mert így van rá esély, hogy algoritmizálható.
Mindenesetre, levezettük, hogy a természetes számok struktúrájában az x×(y+z)=(x×y)+(x×z) azonosság teljesül, hiszen következménye a Peano axiómáknak.
Felmerül a kérdés, hogy mit lehet tenni, ha nem sikerül levezetnünk, hát, ilyenkor vagy az van, hogy nem is igaz a mondat a természetes számokra és meg lehet próbálni levezetni az ellentétét; ha ez se jön össze, akkor vagy csak nem vártunk eleget, hogy kijöjjön a következtetés, vagy fel kell venni még axiómát, ami garantáltan igaz a természetes számokra, hátha azzal együtt már ki tudja hozni a következtető rendszer...
No comments:
Post a Comment